|
|
|
2022-03-06 18:54:45, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Fésűs Éva - A télkergető hóvirág
Amikor a tél megérkezett, erdőn-mezőn dermesztő lett a csend. Mindenki behúzódott előle, ki odúba, ki kuckóba
Ez a tél nagyon goromba legény volt, befagyasztotta a vizeket, hóbatyuját jól kirázta, aztán ráérősen végig dőlt a kopár lankákon, és akkorát fújt, hogy a gyengébb madarak lefordultak a faágról.
Ínséges idő köszöntött az erdő, mező népére. Mindent beborított a hideg hótakaró. Csak az ökörszem dala és a cinegék csettegése tartotta ébren a reményt, hogy lesz még újra kikelet.
Mindenki dideregve tűrt és várta, hogy majd csak cihelődni fog ez a mogorva tél is, mint a többi tette. Nyújtózik egyet, megcsikorgatja a fogát, azután odébb áll, és csupa kis ezüst tócsa marad a lépte nyomán, mint megannyi villogó víztükör, amelyekben már a fiatal tavasz nézegetheti kék szemét.
Így álmodoztak egymáshoz bújva a fázós kis állatok, egészen addig, amíg egy nyúl körül nem szaladt a rettenetes hírrel:
- Nem megy el a tél! Itt marad örökre!
Támadt erre nagy ijedelem!
- Kitől hallottad ezt ugrifüles? - faggatták a nyulat.
- Magától a téltől! Éppen a fülemet hegyeztem a dombon, amikor nagyot sóhajtott és azt mondta: ,,Hej de jól érzem magam ezen a tájon! Sose megyek el innen!"
- Jaj nekünk! Éhen veszünk! - remegtek a nyulak.
- Tennünk kell valamit! Mivel lehetne távozásra bírni ezt a dermesztő, hideg hatalmat?
- Bízzátok csak ránk! - mondták a farkasok. - Majd mi elkergetjük. Addig üvöltünk a fülébe, míg világgá nem szalad.
Minden este olyan hangversenyt rendeztek, hogy zengett tőle a téli táj.
Hanem a tél meg se moccant, sőt, hogy ne hallja a farkas zenebonát, még vastagabb hótakarót húzott a fejére. Az éktelen lármára felriadtak a medvék.
- Nektek is befellegzett, mackó bácsik! Sose láttok többé lépes mézet, mert nem megy el a tél! - szólt a nyúl.
Több se kellett a medvéknek! Pozdorjává zúzzák a tél sok-sok drága jégkristályát, akkor biztosan elszalad. - gondolták.
Felmásztak a dombra, onnan görgették a hatalmas kődarabokat a tó meg a patak jegére. Csörömpölt, recsegett, ropogott a jég. Ám a tél csak mérgesebb lett, és a fogát csikorgatta.
- Forduljunk a szelekhez! - tanácsolta a róka.
- Kérjük meg, hogy hordják el ezt a sok havat.
A szelek összefogtak, kavarogtak, végig sepertek a tájon, de annyi volt a hó, hogyha egyik helyről elhordták, a másik helyen annál több lett.
A konok télnek a föld alá is híre ment. Lent a mélyben Földanyóka féltve ringatta, csitítgatta a kis hagymabölcsőben szunnyadó virágait:
- Csicsíja babája! Aludjatok még, ki ne hajtsatok! Nem akar elmenni a tél.
- Nem akar? No, azt szeretném én látni! - csendült meg egy vékony hang a homályban, és úgy, amint volt, egy szál fehér ingecskében kipattant a bölcsőjéből Földanyó icipici leánykája, a hóvirág.
- Azonnal bújj vissza, mert megfázol! - parancsolt rá Földanyó.
- Dehogyis bújok, dehogyis fázom! Ne félj anyókám, majd én elkergetem azt a makacs vén telelt.
- Te? - hüledezett Földanyó. - Hiszen az a farkasüvöltéstől, medvék erejétől, szelek ostromától sem ijedt meg, hát hogy képzeled, hogy megállhatsz előtte?
- Így ni! - mondta a kis virág, és már bújt is kifelé elszántan a hideg rögök között, a fagyon át, a havon át, minden erejével.
Amint átdugta fejecskéjét a hótakarón, vidáman felkacagott:
- Jó napot tél bácsi! Hát te még itt vagy?
- No, nézd csak! - ráncolta össze zúzmarás szemöldökét a tél. - Hogy mertél a szemem elé kerülni?
- Hiszen itt a tavasz! - csilingelt a hóvirág. - De úgy látszik csakugyan igaz, amit rólad beszélnek!
- Mit beszélnek rólam te inci-finci?
A hóvirág felágaskodott és huncutkodva súgta:
- Azt, hogy el akarod adni jégvirágaidat a tavasznak!
- Hűűű! Micsoda hazugság! - bömbölt nagyot jeges haraggal a tél. - Egy szó sem igaz belőle!
- Hát akkor miért raktad ki őket minden kirakatüvegre?
- Tüstént leszedem valamennyit! - kiabált a tél és meg is tette.
- No, de az a jégcsap csengettyű mégiscsak eladó, ugye? - csacsogott tovább a hóvirág.
- Egy sem eladó! - förmedt rá a tél, és mérgében azokat is leszaggatta.
- Hát akkor a hó! Legalább abból hagyj nekünk! Tavasz tündér szeretne megmosdani benne, hogy üdébb legyen tőle.
- Egy maroknyit se hagyok! - vicsorgott dühében a tél, és máris söpört bele mindent a batyujába.
A hóvirág rámosolygott:
- Azért még nem kell haragudnod, hiszen anélkül is olyan szép a tavasz! Ha nem hiszed, várd meg, itt jön a nyomodban!
- Micsoda? Azért sem várom meg! Látni sem akarom!
Vállára lendítette a batyuját, és átlépett a dombon.
Boldog ujjongás támadt erdőn, mezőn:
- Oda nézzetek! Mégiscsak elmegy a tél! Túljárt az eszén egy bátor kis hóvirág!
Az erdő széle pedig egy szempillantás alatt telis-tele lett Földanyó üde, fehér ruhás leánykáival:
Telet kergetünk,
tavaszt hirdetünk,
Ébredj fel nagyvilág,
higgy nekünk,
higgy nekünk!...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mesék - Anekdoták |
|
|
|
Címkék: farkasüvöltéstől, hagymabölcsőben, megcsikorgatja, befagyasztotta, jégvirágaidat, felágaskodott, szempillantás, kirakatüvegre, jégkristályát, rámosolygott, befellegzett, hangversenyt, összefogtak, megállhatsz, fejecskéjét, csitítgatta, kődarabokat, huncutkodva, elkergetjük, valamennyit, leszaggatta, nézegetheti, felkacagott, szemöldökét, lefordultak, csikorgatta, megérkezett, leánykáival, ingecskében, bölcsőjéből, csettegése, forduljunk, csilingelt, felmásztak, csörömpölt, köszöntött, télkergető hóvirág, kopár lankákon, gyengébb madarak, hideg hótakaró, ökörszem dala, cinegék csettegése, többi tette, lépte nyomán, fiatal tavasz, nyúl körül, rettenetes hírrel, fülemet hegyeztem, farkas zenebonát, éktelen lármára, hatalmas kődarabokat, patak jegére, Fésűs Éva,
|
|
|
|
|
|
| Facebookon kaptam Irgalom és ítélet Próbálkozni kell ahhoz, Facebookon kaptam Facebookon kaptam Szép estét kedves látogatóimna... Föld napja április 22 Föld napja április 22 Facebookon kaptam Cs Ildikótól Paul David Tripp Április 24 Aki szeret, annak senki sem id... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Ébredj Önmagaddal nem lehetsz elégede... Minden szülő a lényével nevel. Facebookon kaptam Mindenünk, amink van, amit sze... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Egyszerűen Szép estét kedves látogatóimna... Ha így haladunk... A boldogság ült a világvégén Naplemente Sokkal bölcsebb a természet, Facebookon kaptam Vannak arcok Facebookon kaptam Föld napja április 22 Facebookon kaptam Miért nem menti meg Jézus... Föld napja április 22 A lelki élet nem arról szól, .... Facebookon kaptam Messziről jött ember Mosolyogtál már ma? S a dalok tanulsága A fenyő nem szép fa, (...) Facebookon kaptam Facebookon kaptam Jó éjt próbáljuk ki az őszinteséget Facebookon kaptam képre írva György napra Rögtön puha Mézes Krémes Beney Zsuzsa - Sirató Ez a jó az alvásban. Facebookon kaptam Krisztinától Ázzal aki csak szép Facebookon kaptam A Mester kezének érintése Zilahy Lajos gondolata Facebookon kaptam Facebookon kaptam S a dalok tanulsága Tehetségtelen gyerek nincs. Facebookon kaptam Föld napja április 22 Egyik kedvenc festőm Fernando ... Bella István: Zsoltár Paul David Tripp Április 23 Viharban csak az a fa marad ál... Próbálkozni kell ahhoz, Facebookon kaptam Facebookon kaptam Beney Zsuzsa - Sirató Facebookon kaptam Facebookon kaptam Ez a jó az alvásban. Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Krisztinától próbáljuk ki az őszinteséget Föld napja április 22 György napra Ha így haladunk... Facebookon kaptam Cs Ildikótól Pocsai Piroska - NE SIESS! A Gömb Palóc Grand Canyon Facebookon kaptam Önmagaddal nem lehetsz elégede... Önmagaddal nem lehetsz elégede... Környezetvédelem Ahogy emelkedik a rezgés... Emlék Föld napja április 22 Facebookon kaptam Facebookon kaptam Mindenünk, amink van, amit sze... Facebookon kaptam Nagyon furcsa szeretni valakit... Önmagaddal nem lehetsz elégede... Esti kép Facebookon kaptam Facebookon kaptam Két tekintet van 802 esztendeje, 1222. április ...
|
|
|
|
|
|
| télkergető hóvirág, kopár lankákon, gyengébb madarak, hideg hótakaró, ökörszem dala, cinegék csettegése, többi tette, lépte nyomán, fiatal tavasz, nyúl körül, rettenetes hírrel, fülemet hegyeztem, farkas zenebonát, éktelen lármára, hatalmas kődarabokat, patak jegére, fogát csikorgatta, szelek összefogtak, másik helyen, konok télnek, mélyben Földanyóka, vékony hang, szál fehér, bölcsőjéből Földanyó, hideg rögök, hóvirág felágaskodott, hóvirág rámosolygott, erdő széle, szempillantás alatt, farkasüvöltéstől, hagymabölcsőben, megcsikorgatja, befagyasztotta, jégvirágaidat, felágaskodott, szempillantás, kirakatüvegre, jégkristályát, rámosolygott, befellegzett, hangversenyt, összefogtak, megállhatsz, fejecskéjét, csitítgatta, kődarabokat, huncutkodva, elkergetjük, valamennyit, leszaggatta, nézegetheti, felkacagott, szemöldökét, lefordultak, csikorgatta, megérkezett, leánykáival, ingecskében, bölcsőjéből, csettegése, forduljunk, csilingelt, felmásztak, csörömpölt, köszöntött, beborított, pozdorjává, álmodoztak, rettenetes, csacsogott, télkergető, csengettyű, haragudnod, felriadtak, tanácsolta, lendítette, parancsolt, vicsorgott, hüledezett, hóbatyuját, amelyekben, földanyóka, elkergetem, ostromától, megmosdani, kavarogtak, behúzódott, hajtsatok, hótakarót, vastagabb, dideregve, szunnyadó, beszélnek, hallottad, távozásra, mégiscsak, zenebonát, nyomodban, rendeztek, leánykája, nyújtózik, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
251 db bejegyzés |
| e év: |
970 db bejegyzés |
| Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3092
- e Hét: 12833
- e Hónap: 22419
- e Év: 91339
|
|
|
Offline
